Triple V nevet viselő projekt a békés társadalom támogatására jött létre.
A tudományosan megalapozott érték-kommunikációs megközelítés arra szeretné ösztönözni a fiatalokat, hogy aktívan megismerkedjenek az „értékek”-kel mint témával, saját és külföldi érték fogalmakkal.
Ugyanakkor több európai országban jönnek létre olyan oktatási központok, ahol pedagógusok és ifjúsági vezetők, ifjúságsegítők sajátíthatják el az érték-kommunikáció módszerét.
Az érték-kommunikációs módszer alapjait, illetve ennek az európai szintű, gyakorlati megvalósítása során szerzett tapasztalatait összegyűjtve – a projektben részt vevő partnerekkel közösen – egy szabadon hozzáférhető, európai érték-kommunikációs kézikönyv formájában adjuk tovább.

Toleranciáról, erőszakmentességről, méltányosságról tanácskoznak baranyai fiatalok az észak-ír fővárosban. Az augusztus 20-án kezdődő egyhetes nemzetközi táborban Magyarországról tíz egyetemista illetve középiskolás, valamint két kísérőjük vesz részt. A szóbanforgó magyar csapat már másfél éve dolgozik együtt német, angol, skót és észak-ír társaival egy közös ügyön – bár személyesen csak most először találkoznak egymással. Az öt nemzetiség hat ifjúsági szervezetének ez a közös programsorozata az Értékek Kontra Erőszak (Values Versus Violence / Triple-V).

 

A nemzetközi együttműködés ötlete azután fogalmazódott meg, hogy egy németországi középiskolás három társának életét oltotta ki, majd magával is végzett. – Fel szeretnénk hívni az európai fiatalok figyelmét a békés szociális légkör fontosságára – mondja Spirk Nikoletta, a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft. munkatársa, az akció hazai vezetője. – Ennek legfontosabb alapja a méltányosság, a tolerancia és az erőszakmentesség. Mi hiszünk abban, hogy ezen értékek tudatosításával és továbbadásával hatékonyan segíthetünk megelőzni az erőszakot – mind az oktatási intézményekben, mind pedig azokon kívül.

Baranyából eddig összesen mintegy ezeregyszáz fiatal kapcsolódott be valamilyen formában a programba. Ők az akció kezdete óta különféle módon foglalkoznak az értékek közvetítésével. Pánki Betti ifjúságsegítő úgynevezett értékkommunikátor-képzésen vett részt. Azt mondja, a tanfolyamon tanult módszereket, fogásokat a mindennapi munkája során is hasznosítani tudja: – Sokat foglalkozom fiatalokkal, szívesen önkénteskedem is. Amióta részt veszek a projektben, azóta nyilvánvalóan gyakrabban és átfogóbban is elgondolkodom azon, mi mindent tehetnénk azért, hogy minél több fiatal rájöjjön: az erőszak sosem vezet jóra! Amit pedig a munkámban már konkrétan is fel tudtam használni az itt tanultakból, az a rengeteg értékközvetítő játék.

Az akcióban részt vevő fiatalok némelyike a tapasztalat útján való tanulás hatékonyságát próbálja ki: hetente egyszer segítségre szoruló emberekkel, így fogyatékkal élőkkel, idősekkel, vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermekekkel foglalkoznak – például a pécsi Keleti Városrészi Óvoda két tagintézményében, vagy a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában.

Emellett vannak, akik a sport nyelvén tanulnak és tanítanak toleranciát: Pécsett immár több alkalommal úgynevezett utcai tolerancia-focibajnokságot szerveztek. A futball e fajtája azért különleges, mert szokatlan szabályai mind a „fair play” üzenetét közvetítik: lányok és fiúk közösen játsszák, a mérkőzések előtt a csapatok közösen fektetik le a szabályokat, és a gólok mellett úgynevezett fairplay-pontok is beleszámítanak a végeredménybe.

A projektbe bevont fiatalok mindemellett még egy további módon is üzennek az erőszak-ellenesség visszaszorítása érdekében: a projekt két éve során rendszeresen kisfilmeket, cikkeket, hangos összeállításokat készítenek a témához kapcsolódóan. Joós Klára ifjúságsegítő ebben a munkacsoportban dolgozik: – Mindig is érdekelt a filmkészítés. Most szakmabeliektől tanulhattunk szerkesztési, operatőri, videovágási alapismereteket. Nekem egyébként ez utóbbi a kedvencem, pompás érzés a társaimmal közösen alkotni! Az egyik film, amelynek elkészítésében én is segítettem, egy nehézsorsú kisgyerekeknek létrehozott közösségi térről szól; de készítettünk interjút gyermekotthonban élő fiatalokkal is a mindennapjaikról, és arról, az ő életükben melyek a legfontosabb értékek.

A fiatalok filmjeiket a nemzetközi projekt honlapjára töltik fel, és ugyanezt teszik külföldi társaik is. És bár eddig az éterben is egész jól meg tudták vitatni egymás munkáját, azért ezekről a belfasti táborban személyesen is lehetőségük lesz beszélgetni.

 

Háttér: A Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft. a Tett-Hely elnevezésű ifjúsági szolgálattal, valamint számos programjával, akciójával már egy évtizede szolgálja Baranya megye településeinek ifjúságát, segíti települési önkormányzatok ifjúsági feladatait.

Posted by Tett Hely in News (HU) - (0 Comments)

Másodfokon is legalább harminc éves, életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték G. Ákost, aki 2009 novemberében egy embert lelőtt, hármat megsebesített a Pécsi Tudományegyetem egyik épületében.

A bíró előtt bizonyságot nyert, hogy G. Ákos előre kitervelte a tettét 2009 novemberében. A bírói tanács álláspontja szerint három fiatalembert, volt egyetemi fiú csoporttársait akarta megölni, egyiküket sajnos sikerült neki, egy másik életét, aki öt célzott golyót is kapott, csak a csoda mentette meg, a harmadik fiúnak pedig sikerült kimenekülnie a teremből.

Ez az egyik sajnálatos esemény, amely életre hívta a Triple V – Értékek kontra erőszak programunkat…

 

 

Posted by Tett Hely in News (HU) - (0 Comments)

A magyar Political Capital legújabb kutatása szerint (az Európai értékvizsgálatra támaszkodva) „az előítéletesség és a jóléti sovinizmus” tekintetében az EU-országok közül Lettország a leginkább intoleráns, a második helyen találjuk Magyarországot, a harmadikon Görögországot. Az északi országokban a legnagyobb mértékű a tolerancia.

Az előítélet nem pusztán hibás általánosítás, tévedés abból adódóan, hogy egy személyt egy csoporthoz tartozása alapján ítélnek meg, hanem – ahogy erre szociálpszichológusok rámutatnak – olyan attitűd, amely meghatározott funkciót tölt be a személyiség, illetve egy csoport érzelmi és motivációs „háztartásában” is. Előítéleteink – amelyek egyfajta kognitív, azaz „megismerési” feladatot is ellátnak – személyiségünk részévé válnak. Ellenállunk a cáfoló érveknek, sőt, gyengítésük következtében egyensúlyunkat veszíthetjük. Az előítéletesség veszélyességét azok a következmények érzékeltetik, amelyeket az Allport-féle „fokozatossági modell” foglal össze. A sorrend, amely megmutatja a fokozatokat: szóbeli előítéletesség, szidalmazás, elkerülés, diszkrimináció, fizikai agresszió, üldözés, megsemmisítés.

A vizsgált országok közül Magyarország – Lengyelországgal holtversenyben – az általános előítéletesség-szindrómát és az egyes vizsgált témákat illetően is kiugróan a legmagasabb értékeket produkálta. E két országban – a magyarországi felmérést végző Örkény Antal és Váradi Luca megállapítása szerint – az előítélet-mentesek olyan kevesen vannak, hogy azt szinte nem lehet mérni. Az emberek közel harmada súlyosan előítéletes, s a lakosság 40-50 százalékában jelen vannak az ideológiai-kulturális előítéletek. Portugáliában, ahol „csak” közepesen intenzív az előítéletesség, ugyancsak szélsőségesen alacsony a toleránsak aránya. A legalacsonyabb az intolerancia Hollandiában, valamint Nagy-Britanniában, bár e két országban is kimutatható a társadalmi integrációt a bevándorlóktól féltő előítélet.

Mit tudunk tenni? Ismerjük meg önmagunkat és a másikat… vagy…?

Posted by Tett Hely in News (HU) - (0 Comments)